2020, július 31 - 12:59
Némi vívódás után került a jogi pályára. Egyetem végeztével egy olyan unikális helyen kezdett jogtanácsosként dolgozni, ahol rendkívül összetett munkába kellett beletanulnia. Ez aztán későbbi ügyvédi szakirányultságát is meghatározta. Ami belevésődött: folyamatos (ön)képzés nélkül nem garantált a (szakmai) jövő. Jól érzi magát szűkebb pátriájában, nem hiányzik a főváros jól ismert túlfeszítettsége. Bár szerinte is nyilvánvalók a nők hivatásrendi betagolódásának problémái, saját életét tekintve megoldottnak látja azokat.
A kezdetek dilemmája
1980-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán. Pályaválasztása - mondjuk úgy – esetleges volt, leginkább a közgazdaság-tudomány érdekelte. Viszont a matematikai teljesítménye olyan harmatgyenge volt - osztja meg velünk őszintén emlékeit -, hogy esélye sem volt felvételizni a „közgázra”, ahogy akkoriban a Közgazdaságtudományi Egyetemet becézték. A Pécsi Tudományegyetem másik kara a közgazdaság-tudományi kar volt, így - a többi jogi karhoz viszonyítva – a közgazdaságtan oktatása rendkívül erős volt, így belekóstolhatott ebbe a tudományba is. Az Egyetem professzori és oktatói kara kiemelkedő személyiségekből állt – sorolja a máig ható oktatói-nevelői személyiségeket, kiemelve közülük többeket is, név szerint -: a római jogot dr. Benedek Ferenc, az államjogot dr. Ádám Antal, a nemzetközi jogot dr. Herczeg Ferenc professzorok oktatták.
Bele a közepébe
Az egyetem elvégzése után – ez azért akkor, jegyezzük meg, nagy ugrás volt, hiszen az ország akkor egyetlen ilyen intézménye volt – a Magyar Televízióban kezdett dolgozni, itt szakvizsgázott és lett jogtanácsos. Minderre most úgy emlékszik, ez a tíz év – ne felejtsük: a rendszerváltoztatás hajnala beleesett ebbe a periódusba, s egy olyan csúcsintézmény, mint az akkori MTV mind tartalmi, mind szervezeti, beleértve jogi természetű ügyekben is a frontvonalba került - rendkívül érdekes, és későbbi szakmai pályafutását meghatározó volt számára. Meg is jegyzi: a jogászi tevékenység az akkori MTV-ben egyáltalán nem hasonlított a klasszikus vállalati jogtanácsosi munka által behatárolt munkajog, pénzügyi jog, államigazgatási jog háromszögére. A gyakorlatban ott ismerkedett meg például a szerzői joggal, a határokon átívelő nemzetközi magánjoggal, a külkereskedelmi joggal.
Ügyvédi hivatás – örökké tartó szerelem és tanulás
Hogy aztán 1990-ben az ügyvédi pályára váltott, sok tekintetben érthető volt: nem lehetett az önállósodás kihívására nem válaszolni. Megnyitotta első ügyvédi irodáját. Működése fő területe a szerzői jog, a médiajog, szélesebb értelemben véve az infokommunikációs jogterület, az adatbiztonság és adatvédelem. Alapelve az, miként elmondta, hogy a szakmai versenyképesség alapfeltétele a folyamatos fejlődés, haladás, innováció. Tapasztalatokon alapuló meggyőződése, hogy immáron kevésnek bizonyul az egyszer már megszerzett tudás, ismeret, elkerülhetetlenné válik az állandó, egész életen át tartó tanulás, a lifelong learning. Olyannyira komolyan vette ezt, hogy először külkereskedelmi, majd infokommunikációs szakjogász képesítést is szerezett. Idén ősszel pedig adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogászi képesítésből államvizsgázik az ELTE-n. Hallgatva az ügyvédnőt, magamban néhány irigyelt egykori gimnáziumi osztálytársam is eszembe jut: vannak emberek, akik magát a tanulást is szeretik...
Amivel folyamatosan szembe kell nézni
Amikor az ügyvédi hivatásrend mai állapotára terelődik a szó, elmondja, hogy kétségkívül komoly kihívásokkal kellett és kell szembenézniük, amelyek közül igen sok az új jelenség. Teljesen egyetért – emlékeztet - a Budapesti Ügyvédi Kamara korábbi elnökének, dr. Réti Lászlónak a megállapításaival, aki a legnagyobb kihívások között az alábbiakat említette: „az ügyvédi 'túlnépesedettség', az ügyfelek megnövekedett árérzékenysége, azaz az ügyfelek szegénysége és az ügyvédek elszegényedése; a kontárok felvirágzása a cégalapítás és az ingatlanügyletek terén, azaz az ügyvédek piacvesztései; az ügyvédeket sújtó adminisztratív és költségterhek megnövekedése; az ügyvédi morál nem megfelelő szintje; továbbá a jog és az intézményrendszerek kiszámíthatatlansága.”
Aggodalom az idősebb kollégákért
Úgy véli, hogy ezek a megállapítások sajnos még inkább igazakká váltak 2020-ban, a koronavírus következményei az ügyvédi hivatásrend egy részét súlyosan érintette.. Ugyanis tovább növekedhetett a leszakadók száma, aránya. Sajnálatos módon – hangsúlyozza aggodalommal a hangjában – újra az idősebb ügyvédi korosztályokat és a lakossági ügyfélkörrel rendelkezőket sújtotta leginkább a visszaesés, míg az informatikában kellő jártasságra szert tett, idegen nyelveken beszélő kollégák talán jobban megbirkóztak a nehézségekkel.
Gyorsan beláttuk a szükségességét
Kedvenc témája, az élethosszig tartó tanulás témaköre. Beszélgetésünk során újra meg újra visszakanyarodunk ehhez. Meggyőződése: ahhoz, hogy a jogalkotás által az ügyvédség részére kizárólagos jelleggel, vagy az ügyvédi hivatás mellett opcionálisan biztosított egyes tevékenységek gyakorlásában az ügyvédi hivatásrend tartós sikert tudjon felmutatni, hogy a piac egyre differenciáltabb kihívásainak adekvát módon és kellő rugalmassággal meg tudjon felelni, elengedhetetlen a szakmai továbbképzésnek szervezett keretek között történő megvalósítása.
Köztudott immár, hogy ennek az Ügyvédi tevékenységről szóló, 2017. évi LXXVIII. törvény megteremtette a jogszabályi kereteit és kötelezettségét. A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnökeként szerzett megnyugtató tapasztalataira hivatkozik. Kollégái a kezdeti idegenkedést követően nagy érdeklődéssel és magas létszámmal vettek részt a Kamara által szervezett továbbképzési eseményeken. Arról jelenleg még nincsenek információi, teszi hozzá, hogy a járványhelyzet miatti korlátozások miatt elindított online képzéseken mennyien vettek részt, azonban elismerőleg szól mind a MÜK OAB-ról, mind a Magyar Jogászegyletről: mivel hogy késedelem nélkül, ingyenesen online módon elérhetővé tettek számos, rendkívül magas színvonalú továbbképzési anyagot.
Mi mindannyian ismerjük egymást
Az országos és a helyi kamarai élet rejtelmeibe tekintve, a különböző települések és az ügyvédi hivatás adottságainak különbözőségeit mérlegelve, egyebek mellett elmondja: természetesen vannak különbségek a megyei kamarák és a fővárosi kamara között. Hogy ezek a különbségek pozitívak vagy negatívak-e, általánosságban nem lehet megválaszolni - vélekedik. Az szerinte mindenképpen előny, hogy a megyei kamarák tagjai valamennyien személyesen is jól ismerhetik egymást, ami például a Budapest Ügyvédi Kamara tagjai között már a létszám miatt is, szinte kizárt. Ugyanakkor gazdasági erőben és az ebből eredő szolgáltatás nyújtási lehetőségek tekintetében mindenképpen a nagy létszámú kamara tagsága van előnyösebb helyzetben. A szakmai munka tekintetében viszont nem érzékeli, hogy ilyen vagy ehhez hasonló distinkciónak jelentősége lenne. Közvetlen tapasztalatai szerint például a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara tagjai magas színvonalon, az ügyfelek elvárásainak megfelelően végzik tevékenységüket. Belső szakmai szempontból zökkenőmentesen élték meg a jogtanácsos kollégák integrálását a szervezetbe, amit az ellátandó feladatok azonossága, a jogászi hivatásrendek logikus és következetes rendszerének kialakítása iránti igény, valamint a történeti hagyományok is indokoltak.
Ha sikerül a hivatás és a család összehangolása
Beszélgetésünkben vesszőparipánkhoz, az ügyvédi pályán nőként való boldoguláshoz érkezve, azon határozott véleményének ad hangot, mely szerint annak nincs jelentősége, hogy férfiként vagy nőként van jelen a szakmájában az ember, dolgozni kell, tisztességgel, a legmagasabb szakmai tudás szerint kell képviselni az ügyfeleket, ebben nincsenek és nem is lehetnek nemi különbségek. Hát igen. Ez bizonyosan megállja a helyét. De mégis, hogy' megy ez a gyakorlatban? Tény – mondja kicsit beljebb engedve bennünket is a részletekbe -, hogy családanyaként a kolléganőknek nehezebb a helytállás, hiszen a nap nekik is csak huszonnégy órából áll. És bizony gyakran előfordulhat, hogy a napi munkaidő az éjjeli órákba is belenyúlik. Nem egyszerű feladat hivatás és a család összehangolása – summázza, miközben egy hátsó kisablakot nyit a kívül lappangó problémákra is -, megfelelő támogató családi háttér hiányában előfordulhat, hogy a nő kollégák a családi kötelezettségeik miatt kevesebb időt és energiát tudnak fordítani munkájukra, vagy fordítva a szakmai munka miatt jut kevesebb idő a családra.
A feltétlen egyetértőkkel kiegészült család
S hogy ne legyenek kétségeink atekintetben, ami az ő saját helyzetét illeti ebben az bonyolult összefüggés-rendszerben, elmondja, hogy a szakmai munka összehangolása a magánélettel esetében már nem jelent különösebb kihívást. Fia felnőtt, családos ember. Sajnos, teszi hozzá kissé szomorúan, mint annyi más családnál is előfordul napjainkban, egy másik országban él. Férje nyugdíjas, „így a ház körüli teendők is megoszlanak közöttünk”... S hogy valami érdekeset is megtudjunk a magánszféráról: beavat abba is, hogy hegymászás, vagy a bulldogjaival való túrázás közben viszont remekül lehet – akár hangosan is - töprengeni a következő megoldandó szakmai kérdésen. „Érdekes módon ők mindig, mindenben egyetértenek a szakmai álláspontommal” - értesülhetünk egy sajátos kapcsolatról.
Forrás: www.ugyvedforum.hu