2015, június 18 - 23:20
Életének 88. évében 2015. június 18-án elhunyt Dr. Zlinszky János.
Felmenői között jeles jogászok voltak. Az egyetemi tanulmányait 1947-ben kezdte, tanulmányai elején elkötelezte magát a római jog mellett. Marton Géza Római Jogi Tanszékén talált tudományos átmeneti szállást. Diáktársai voltak Bánrévy Gábor és a Magyar Ügyvédi Kamara későbbi elnöke Horváth Jenő is. Pályája megpróbáltatásokkal indult, 1951-ben kizárták az ország összes egyeteméről, kitelepítették. Jogi tanulmányainak befejezését akadályozták, csak 1957-ben szerezhetett diplomát, ekkor is nősült. A köztes években kitanulta az ács mesterséget, ahol fizikai erőt gyűjtött a kitartó munkához. Ezek az évek megedzették, később büszkén emlékezett vissza arra, hogy felül tudott kerekedni a nehézségeken. Első állása a Turistaházakat Kezelő Vállalatnál volt, a természet szeretete ekkor erősödött meg benne, majd 1962-ben jogi előadó lett a Tiszai Vegyi Kombinátban. 1968-tól az Adonyi, majd Dunaújvárosi Ügyvédi Munkaközösség tagja volt, s megalakulásától 1982-ig a Dunaújvárosi 2.sz. Ügyvédi Munkaközösségnek a vezetője volt.
Adonyba barátja, az ugyancsak budapesti gyökerű dr. Kléh László hívta, közel együtt kezdték el ügyvédi pályájukat, nehéz körülmények között. Mesélték, hogy még az indigót is a kályha melegénél frissítették. Ügyvédi pályája során Budapest és Dunaújváros között vállalta az ingázást, télen-nyáron. Családjához szoros szövetség fűzte, gyermekeit (Jankó, Ferkó, Mária) polgári értékrend és stabil erkölcsi elvek szerint nevelte feleségével Máriával, aki iparművészeti kutatással foglalkozott.
A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara elnökségi tagjaként, irodavezetőként kiállt kartársai, ügyvédjelöltjei mellett, megvédte őket az alaptalan kritikáktól. Széleskörű emberi és jogi műveltsége, történelmi ismeretei, érvelésének logikája megragadta az emberek figyelmét. Nem törték le a kudarcok, hanem elszántabbá tették, a jobbítás töretlen szándékáról soha nem mondott le. Véleményét pontosan és kritikusan, de bántó élek nélkül, könnyed szellemességgel, kedves mosollyal adta elő. Nem félt. Érvelése mögött állt biztos tudása, a problémák gyors megfejtésének, a lényeg felismerésének és láttatni tudásnak a képessége. A tanítványaiban felkeltette a tudás iránti vágyat, az ügyvédi hivatás szeretetét, csiszolgatta ismereteiket, bíztatta őket küzdelmeikben. Ügyvédként is folyamatosan képezte magát, folyamatosan fejlesztette a már korábban megszerzett latinos műveltségét, szakmai német, olasz nyelvtudását. Míg mások üdülni jártak, ő tanulmányutakon, konferenciákon vett részt, amelyekhez támogatást alig kapott, itthonról semmit. Mindig kész volt új gondolatok megismerésére, gyakorlati alkalmazására.
Ügyvédi pályáját követően 1983-tól római jogot oktatott a Miskolci Egyetemen. 1989 novemberi megalakulásától 1998 márciusáig volt tagja az Alkotmánybíróságnak.1990-ben egyetemi tanár és a Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet igazgatója lett.
1992-től 1998-ig tagja volt az Európa Tanács Velencei Bizottságának. 1998 és 2002 között MTA köztestületi képviselő volt.
Alapító dékánként tevékenykedett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1995-ben megalapított Jog- és Államtudományi Karának létrehozásakor.
Választottbíróként az ítéleteket tömören indokolta és meggyőzően érvelt.
Nem tagadta meg a segítségre szorulóktól a támogatást. Nem tartotta bűnnek, ha az ügyvéd gyermeke ügyvéd, jogász kívánt lenni.
Széles körű jogászi munkásságának legkiemelkedőbb eredménye a római jog kutatása és oktatása volt, emellett szakmai figyelmét alapjogi és jogi etikai kérdésekre és közjogi problémák kutatására irányította. Jogtudósként, tanárként, jogalkalmazóként, közéleti szereplőként, de mindenekelőtt szűkebb és tágabb közösségéért felelős férfiúként vette ki a részét a jogállamiság megteremtéséért folytatott küzdelemből. Gazdag és kiemelkedően eredményes pályafutása során számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült.
Zlinszky Jánosnak a római jog kutatása és megismertetése terén játszott kiemelkedő szerepéért, az erkölcs és jog összhangja érdekében végzett munkásságáért, valamint iskolateremtő szerepvállalásáért Trócsányi László miniszter 2014. szeptember 8-án a Deák Ferenc-díjat adományozta.
Kedves János ! Boytha György nyolcvanadik születésnapodon köszöntésében így szólt:
A római jogász, a világosan látó dogmatikus, a jogbiztonság embere személyedben
túlnézett a jogon, a megtapasztalt élet fényében kivételes bölcsességre tettél szert:
az erkölcs elemzését, megértését és oktatását a jog fölé emelted.
Szerencsések vagyunk, hogy Kamaránk tagja voltál, amelynek közgyűlésére alkotmánybíróként is visszatértél ugyanazzal a barátsággal, mintha soha nem mentél volna el. Ugyanígy emlékezünk rád, büszkeséggel és barátsággal valamennyiünk nevében:
volt ügyvédjelölted Szabó Kálmán